A farkasember vagy v�rfarkas olyan ember, akit egy �tok farkass� v�ltoztatott. Ilyenkor emberi mivolt�b�l kivetk�zve viselkedik. Eredeti g�r�g neve, a λυκάνθρωπος, a g�r�g l�kosz (farkas) �s az anthr�posz (ember) szavak �sszevon�s�b�l keletkezett. A csehek �si mitol�gi�j�ban vlkodlak, a lengyelekn�l wilkolak a neve; egy�b szl�v elnevez�sei vukodlak, vukodlak, vurkolak, kudlak; a germ�nokn�l werwolf (�germ�n emberfarkas jelent�s� sz�, ebb�l a mai angol werewolf); a rom�nokn�l priculici vagy a szl�v n�vb�l sz�rmaz� v�rcolac.

A farkasember legend�ja az emberis�g egyik leg�sibb �s legismertebb m�tosza. A farkasemberekr�l sz�l�, alakv�lt� t�rt�neteket megtal�ljuk mindenhol, ahol a vil�gon �rott t�rt�nelem l�tezik. Elemeiben a samanizmusra megy vissza. Olyan ter�leteken is tal�lkozni p�rhuzamaival, ahol nem �lnek farkasok (Braz�li�ban jagu�rember, Jap�nban r�kaember).

MEGJELEN�S, TULAJDONS�GOK:

Az eur�pai folkl�r szerint a v�rfarkasok megk�l�nb�ztet� jegyeket viselnek magukon emberi alakjukban is : ilyenek p�ld�ul az �sszen�tt szem�ld�k, a hegyes k�rm�k, az imbolyg� j�r�s. Az egyik alapvet� m�dszer hogy meg�llap�ts�k egy emberr�l hogy v�rfarkas, hogy v�g�st ejtenek a test�n, �s a seb belsej�ben sz�r l�tsz�dik. Egy orosz babona szerint a v�rfarkasoknak emberi alakjukban s�rte n� a nyelv�k alatt. A v�rfarkasok �llati form�j�nak megjelen�se k�l�nf�le hagyom�nyokban elt�r�, jellemz�en nem k�l�nb�zik az �tlagos farkast�l, b�r a legt�bb monda szerint nincsen farkuk, �s emberi szemekkel �s hanggal b�rnak. Visszat�rve emberi alakjukba, gyenge, visszah�z�d�, lelki f�jdalomt�l gy�t�rt emberk�nt dokument�lt�k. Sok v�rfarkasr�l sz�l� �r�s a t�rt�nelem folyam�n, olyan embernek �rta le �ket, akik melank�likusak, kr�nikus depresszi�t�l szenvednek, �s keser�ek az �ltaluk elk�vetett b�n�k miatt. Az �ltal�nosan elterjedt n�zet a k�z�pkori Eur�p�ban az volt hogy a v�rfarkasok el�szeretettel falt�k fel a frissen eltemetett holttesteket. Ez a n�zet sz�les k�rben dokument�lt, p�ld�ul a 19.sz�zadi Annales Medico-psychologiques k�tetben is. A skandin�v hagyom�nyok szerint a v�rfarkasok jellemz�en �regasszonyok, m�regt�l cs�p�g� karmokkal, �s b�n�t� pillant�ssal. A szerb mond�k vulkodlakjai �vente �sszegy�lnek egy t�li �jszak�n, ahol k�z�sen egy ritu�l� keret�sben leveti farkasbund�jukat �s a f�kra akasztj�k, majd k�lcs�n�sen el�getik egym�s bund�j�t, ezzel szabad�tva meg t�rsukat az �tokt�l. A haiti mond�k szerinti j�-rouge-ok az �jszaka k�zep�n felriasztj�k a gyermekes any�kat �s elk�rik gyermek�ket, melyre a f�lig k�ba n�k n�ha igent mondanak.