A sisakvir�g (Aconitum) a bogl�rkaf�l�k (Ranunculaceae) rendj�be tartoz�, l�gy sz�r� fajokat mag�ba foglal� nemzets�g. Rendszerez�s�k vitatott, n�melyek 60, m�sok 350 fajt sorolnak ebbe a nemzets�gbe.

F� elterjed�si ter�let�k az �szaki-f�ltek�re esik �s egybeesik a poszm�hek (Bombus) elterjed�si ter�let�vel, mivel a speci�lis vir�got csak ezek a fajok k�pesek beporozni. F�leg magashegys�gekben fordulnak el�, a K�rp�tokban is t�bb, egym�shoz nagyon hasonl� fajuk �l.

Termetes, ak�r az egy m�teres magass�got is el�r� �vel� n�v�nyek. Leveleik sz�rt �ll�s�ak, tenyeresen osztottak, vagy szeldeltek. Vir�gaik zigomorfak, a nemzets�g nev�t ad� sisak a sz�nes cs�szelevelek �sszen�v�s�vel j�tt l�tre. A siakban k�t hossz� nyel� m�zfejt� van. A bib�k a porz�kn�l egy h�ttel k�s�bb �rnek, ez megg�tolja az �nbeporz�st. A poszm�hek az als�bb, id�sebb vir�gokat term�keny�tik meg el�sz�r, majd a fels� vir�gokat megl�togatva vesznek fel �j vir�gport.

A Farkas�l� sisakvir�gok nev�ket a vir�g alakj�r�l kapt�k: a cs�szelevelek �sszen�ttek, �s �sszeborulva val�ban sisak alakot form�znak. Gy�gyn�v�nyek, de mivel er�sen m�rgez�ek hat�anyagukat mesters�gesen vonj�k ki.

A sisakvir�gok k�z�l tal�n a legkev�sb� felt�n�: a k�k vir�g� fajok igazi d�szei a hegyi r�teknek, a m�reg�l� sisakvir�g t�m�tt f�rtjei pedig ny�ltabb helyeken vir�goznak. Az �rnyas b�kk-�s gyerty�n erd�k talaj�n nehezen vehet�k �szre halov�ny, laza f�rtben �ll� vir�gai-mintha csak a bees� f�ny csal�ka foltjai lenn�nek. A levelek tenyeresen osztottak, hossz� ny�len �lnek. Mag�n a sz�ron nincsenek igazi levelek, csak apr� murvalevelek �vezik gall�rk�nt. A vir�gok megny�ltak, hosszabbak,mint amilyen sz�lesek, hossz� kocs�nyon �lve alkotnak vir�gzatot. Term�se t�sz�csokor. �de lomerd�kben tal�lkozhatunk vele j�nius �s j�lius heteiben. Az �sszes t�bbi Aconitummal egyetemben v�dett; eszmei �rt�ke 2000 forint.